Terápia · Tanulmányok és tudomány

Mi bizonyított.Mi marad modell.

Itt megtalálod a FaceFormer-terápiáról szóló tanulmányokat számaikkal és korlátaikkal együtt, az 1993 óta folyó saját kutatást, valamint azt az alapkutatást, amelyre a modell épül. És őszinte választ arra, hogy mindebből mi tekinthető megalapozottnak.

Egy pillantással

A tudás négy fajtája

Nem minden forrásnak ugyanakkora a súlya. Hogy el tudd helyezni, amit ezen az oldalon olvasol, négy fajtát különböztetünk meg.

01

Egy randomizált tanulmány

A Hamburg-Eppendorfi Egyetemi Klinikán 45 gyermeket és fiatalt sorsolással két csoportba osztottak, és hat hónapon át követték őket. Ez a legerősebb bizonyíték, amely a FaceFormer-terápiáról létezik.

02

Kisebb vizsgálatok

Kevés résztvevős pilotvizsgálatok, kongresszusi közlemények, egy munka a felsőtest statikájáról, egy esetbeszámoló és egy korai mainzi könyvfejezet. Irányokat mutatnak, megalapozott hatásokat nem.

03

Alapkutatás

Munkák az orrról, a nyelvről, a nyelésről, a fej egyensúlyáról és a tanulásról. Nem a FaceFormert vizsgálják, hanem azokat az összefüggéseket, amelyekre a modell épül.

04

Egy munkamodell

A légzésből, nyelésből és a fej egyensúlyából álló triádikus funkcionális kör rendszerezi ezeket az építőköveket. Ellenőrizhető, de egészében még nem ellenőrizték.

A hamburgi tanulmány

Egy randomizált tanulmány felépítése

A tanulmány a Hamburg-Eppendorfi Egyetemi Klinika Fogszabályozási Poliklinikáján készült. A vizsgálatokra 2002-ben került sor, kiértékelésük M. Schwan disszertációjában (2007) történt, a folyóiratban megjelent változat 2004-ben jelent meg.

01

Kik vettek részt

45 gyermek és fiatal 3,9 és 16,9 év között, átlagosan valamivel több mint nyolcévesek. Mindegyiküknél több, kezelést igénylő funkciózavar állt fenn a szájüregben, korábban nem kezelték őket emiatt, és a tanulmány ideje alatt nem kaptak más kezelést, például fogszabályzót, ergoterápiát vagy gyógytornát.

02

Két csoport sorsolással

26 gyermek a FaceFormerrel edzett. 19 gyermek eszköz nélküli miofunkcionális terápiát kapott Hamburg környéki logopédiai praxisokban, az adott praxis koncepciója szerint. Az életkor, a nem és a leletek súlyossága a két csoportban összehasonlítható volt.

03

Mit csinált a FaceFormer-csoport

Az ajakék összenyomása és megtartása, emellett húzógyakorlatok, a nyelvhegy a papilla incisiva mögött. Három hét után a FaceFormert éjszaka is használták. Hathetente a klinikán ellenőrizték a gyakorlatokat.

04

Hogyan mértek

Kezdetben, valamint három és hat hónap után egy fogszabályozó szakorvos és egy beszédterapeuta vizsgált meg minden gyermeket egy standardizált leletlap alapján. A nyelési mintát palatográfiával, az ajakerőt mérőműszerrel vizsgálták. A vizsgálat során nem volt felismerhető, melyik csoportba tartozik egy gyermek.

Eredmények

Mi mutatkozott hat hónap után

Mindkét csoport javult. A szájlégzés és a nyelési minta esetében a FaceFormer-csoport javára mutatkozó különbség hat hónap után statisztikailag szignifikáns volt.

Az ajakerő mindkét csoportban jelentősen nőtt, a FaceFormer-csoportban gyorsabban. A terápia szempontjából a minta számít, az erő itt egy mért érték volt. A selypítés (szigmatizmus) esetében hat hónap alatt nem mutatkozott különbség. A szerzők ebből arra következtetnek, hogy a kiejtést a javult légzés és nyelés után külön is gyakorolni kell.

A disszertáció teljes szövege   Folyóiratváltozat a PubMeden

Szájlégzés FaceFormerrel

előtte88,5 %
3 hónap után52,6 %
6 hónap után23,5 %

Szájlégzés eszköz nélkül

előtte94,7 %
3 hónap után85,7 %
6 hónap után69,2 %

Hibás nyelési minta

előtte, mindkettő100 %
FaceFormerrel29,4 %
eszköz nélkül84,6 %

Selypítés 6 hónap után

FaceFormerrel88,2 %
eszköz nélkül92,3 %

A vizsgált gyermekek aránya. Előtte 26 és 19 gyermek, három hónap után 19 és 14, hat hónap után 17 és 13. Forrás: Schwan M, disszertáció, Hamburgi Egyetem 2007. Korbmacher et al., Int J Orofacial Myology 2004.

A tanulmány korlátai

Amit a hamburgi tanulmány nem mutat

Egy tanulmány annyit ér, amennyit a korlátairól tudunk. Ez a hat pont hozzátartozik a számokhoz.

Kevesebb gyermek a végén

45 gyermekkel kezdődött, hat hónap után 30-at vizsgáltak meg, 17-et FaceFormerrel és 13-at eszköz nélkül. Ilyen kis csoportokban néhány gyermek is jelentősen eltolja a százalékos értékeket.

Csak hat hónap

Azt nem vizsgálták, hogy a változások megmaradnak-e. A tanulmány maga is jelzi, hogy ehhez hosszabb megfigyelésre és több résztvevőre van szükség.

Két kezelési út

A FaceFormer-csoportot rendszeresen ellenőrizték a klinikán, és éjszaka is edzett. Az összehasonlító csoportot különböző praxisokban, eltérő koncepciók szerint kezelték. Két utat hasonlítottak tehát össze, nem csupán egy eszközt.

Egy korábbi gyakorlási terv

2002-ben az akkori FaceFormerrel és az akkori terv szerint edzettek, naponta négyszer 20 ismétléssel. A mai gyakorlási terv másként épül fel.

Közel a fejlesztéshez

A folyóiratváltozat társszerzője Sabine Berndsen, aki részt vett a módszer kidolgozásában. A vizsgálatokat az egyetemi klinika szakemberei végezték, anélkül hogy ismerték volna a gyermek csoportját. Más munkacsoportok általi megismétlés még nem történt.

Csak erre a csoportra

Szájüregi funkciózavarokkal élő gyermekeket és fiatalokat vizsgáltak. A számok nem vihetők át felnőttekre, horkolásra, állkapocsízületi panaszokra vagy más alkalmazási területekre.

A szájlégzést a vizsgálat során megítélés alapján értékelték, nem mérőműszerrel. A tanulmány maga is megemlíti, hogy a légzés módja a nap folyamán változhat. Az eredmények pedig nem ítélet a logopédiáról. Az összehasonlító csoport is javult, és a kettő jól kombinálható.

További munkák

Egy mainzi közlemény, a felsőtest statikája és egy esetbeszámoló

Egy független mainzi munka. Al-Nachef, Doll és Sergl a Mainzi Egyetem Fogszabályozási Poliklinikájáról már 2001-ben foglalkozott a FaceFormer hatékonyságával, a „Prävention und Frühbehandlung” című tanulmánykötetben megjelent írásban. Ez a legkorábbi általunk ismert munka az eszközről, amelyben a fejlesztők nem vettek részt. Könyvfejezetként jelent meg, nem lektorált folyóiratban. A résztvevők száma és a vizsgálat felépítése nem áll rendelkezésünkre, ezért itt a forrást nevezzük meg, eredményeket nem.

A felsőtest statikája. Herget, Ohlendorf és Kopp 2012-ben a Manuelle Medizin című folyóiratban vizsgálta a felsőtest statikáját hat hónapnyi FaceFormer-tréning előtt és után. Ezt egy frankfurti egyetemi pilotvizsgálat előzte meg öt résztvevővel, akiknek a hátát a tréning során háromdimenziósan mérték fel (kongresszusi poszter, 2009). A szerzők ebben a gerinc megváltozott kiegyenesedésére utaló jeleket láttak. Öt személy első jelzés, nem bizonyíték.

Esetbeszámoló. Booth és Kinzinger 2021-ben a Kieferorthopädie című szakfolyóiratban egy nyitott harapás kezelését írta le high-pull headgear és FaceFormer kombinációjával. Egy esetbeszámoló egyetlen lefolyást mutat be. Azt mutatja meg, hogyan működhet együtt a fogszabályozás és a FaceFormer-tréning, azt nem, hogy ez milyen gyakran sikerül.

3D-animáció: a fej egyensúlya nyújtott tarkóval a FaceFormer-tréning során

Tankönyv és kézikönyv

Leírni, elhelyezni, útmutatást adni

A „Zahnärztliche Schlafmedizin” című tankönyvben (szerk. Langenhan és Kopp, Thieme 2023) Klaus és Sabine Berndsen a FaceFormer-terápiát neurofiziológiai oki terápiaként írja le CCDS esetén. Egy tankönyvi fejezet bemutat és elhelyez egy eljárást. Hatékonysági tanulmány azonban nem.

A módszertani kézikönyv (2. kiadás, 2024) a gyakorlat számára írja le a leletfelvételt, a gyakorlatokat és a tréningtervet. Klaus Berndsen „Trust the Triad” című könyve, amely a triádikus funkcionális kör alapjait foglalja össze, előkészületben van.

A FaceFormer-tréningterápia módszertani kézikönyvének borítója

Saját kutatás

Több mint harminc év szakmai körökben

Klaus és Sabine Berndsen 1993 óta mutatja be munkáját szakmai konferenciákon, gyakran egyetemi klinikákkal közösen.

  1. 1993

    Orofaciális izomfunkció

    Előadás a „Down-Syndrom heute” konferencián a száj- és arcizomzat funkciózavarairól.

  2. 2000

    Bemutatják a FaceFormert

    A hannoveri Miofunkcionális Terápiás Éves Konferencián új technikai terápiás segédeszközként, hozzá egy első hatékonysági vizsgálat.

  3. 2001

    A Jénai Egyetemmel

    Poszterek a Német Fogszabályozási Társaság éves konferenciáján az indikációról és a kezelési stratégiákról, valamint az ajakerő-mérés megbízhatóságáról. Ugyanabban az évben egy előadás a holland logopédiai kongresszuson.

  4. 2003

    A hamburgi tanulmány

    Bemutatás az European Orthodontic Society prágai kongresszusán; a folyóiratváltozat 2004-ben, a disszertáció 2007-ben jelenik meg.

  5. 2004

    Állkapocs és alvás

    Egy S. Kopp-pal közös cikk az állkapocsrendszer izomleleteiről a Manuelle Medizin folyóiratban, valamint egy poszter a horkolásról és az alvási apnoéról.

  6. 2009

    Bruxizmus és testtartás

    Poszterek a Német Fogszabályozási Társaság éves konferenciájára a fogcsikorgatásról és a gerinc tartásáról, mindkettő kevés résztvevős pilotvizsgálat.

  7. 2012

    A felsőtest statikája

    Herget, Ohlendorf és Kopp folyóiratcikke a Manuelle Medizinben.

  8. 2018

    A CCDS

    Sabine és Klaus Berndsen munkamodellként írja le a cranio-cervicalis diszfunkciós szindrómát.

  9. 2021

    Esetbeszámoló

    Booth és Kinzinger, nyitott harapás, fogszabályozás és FaceFormer kombinálva.

  10. 2023

    Tankönyv

    Fejezet a FaceFormer-terápiáról a „Zahnärztliche Schlafmedizin” kötetben, Thieme. 2024-ben következik a kézikönyv második kiadása.

A kongresszusi közlemények rövid összefoglalók, gyakran kis csoportokkal és független szakemberek általi lektorálás nélkül. Azt mutatják, min dolgoztak, nem azt, hogy mi megalapozott. Az összes publikáció lentebb található.

Részletesen

Minden tanulmány mérettel, összehasonlítással és korlátokkal

Sabine és Klaus Berndsen 1988 óta több mint 50 közleményt jelentetett meg: kongresszusi posztereket, cikkeket szakfolyóiratokban és szaklapokban, könyvfejezeteket és előadásokat. Itt megtalálod az ezek közül származó tanulmányokat azzal együtt, amit ténylegesen mértek bennük, alattuk pedig a teljes listát. Ahol PDF van belinkelve, az eredetit magad is elolvashatod.

Minden tanulmánynál feltüntetjük a méretet, az összehasonlító csoportot, az időtartamot és a mérési módszert. Minél kisebb a csoport, és minél inkább hiányzik az összehasonlító csoport, annál óvatosabban érdemes olvasnod az eredményt.

2001 · Poszter (kongresszusi összefoglaló)

A FaceFormerrel végzett miofunkcionális terápia indikációja és kezelési stratégiái

12 páciens, összehasonlító csoport 12 …Összehasonlító csoport: igenRövid távú megfigyelés 3–6 hónapig …Lektorált: nem

Kérdés. Az összefoglaló egy koncepciót mutat be az arc- és rágóizomzat funkciózavarainak felmérésére és kezelésére, és egy FaceFormerrel kezelt csoportot hasonlít össze egy összehasonlító csoporttal.

Eredmény. Ebben a vizsgálatban a nyitott ajakzárás (inkompetens ajaktartás) javult az összehasonlító csoporthoz képest (p = 0,008). A szopási szokások a kezelt csoportban 3–6 hónap alatt visszaszorultak (p < 0,03). Den Tragekomfort bewerteten die Befragten besser als bei anderen Trainingsgeräten; Zahlen …

Korlátok. Csak egy nagyjából harmadoldalas összefoglaló, részletes cikk nem ismert. Nem szerepel benne, kik voltak az összehasonlító csoportban, hogyan történt a besorolás, és hány évesek voltak a résztvevők. Nincs független lektorálás. Klaus és Sabine Berndsen, akik …

Eredeti (PDF)
2001 · Poszter (kongresszusi összefoglaló)

A periorális izomzat funkcióorientált mérésének megbízhatósága a FaceFormerrel

48 személy, 24 a gyakorló csoportban és 24 a …Összehasonlító csoport: igen3-szor 2 hét tréning (6 hét), …Lektorált: nem

Kérdés. Megbízhatóan, ismételten mérhető-e az ajakerő a FaceFormerrel mint mérőfeltéttel, és változik-e a tréning hatására?

Eredmény. Ebben a vizsgálatban a mérések jól megismételhetők voltak: egyezés κ = 0,81 egy vizsgálónál és κ = 0,76 három vizsgálónál. A mért értékek 20, 45 és 70 mbar körül csoportosultak. A gyakorló csoport a kontrollcsoporthoz képest tréninghatást mutatott az ajakerőben (p < 0,001).

Korlátok. Összefoglaló átlagértékek nélkül, az életkorra, a kiválasztásra és a besorolásra vonatkozó adatok nélkül. Csak az ajakerőt mérték hat héten át, a panaszokról vagy a hétköznapi funkciókról a munka semmit nem mond. A mérőeszköz és a FaceFormer a társszerzőktől, Klaustól és …

Eredeti (PDF)
2000 · Poszter és előadás (kongresszusi közlemény)

A FaceFormer hatékonyságának összehasonlító értékelése (eredeti cím: Zur Wirksamkeit des neuen myofunktionellen Trainingsgerätes Face-Former)

40 gyermek FaceFormerrel (a poszteren N = 39), emellett 20 …Összehasonlító csoport: igen3 hónapLektorált: nem

Kérdés. Hogyan változik az ajakerő a FaceFormerrel a miofunkcionális terápia más módszereihez és a kezeletlen gyermekekhez képest?

Eredmény. Ebben a tanulmányban az ajakerő a FaceFormer-csoportban javult a legnagyobb mértékben (poszter: p < 0,0005 für den Myoscanner, p < 0,0023 für die Federwaage). Jüngere Kinder verbesserten sich tendenziell stärker. Die Mehrheit akzeptierte das Gerät gut, Eltern und Jugendliche fanden die Übungen leichter zu …

Korlátok. Kongresszusi közlemény független lektorálás nélkül, a szövegben nincsenek átlagértékek, a besorolás nincs leírva, csak három hónap. A fő mért érték az ajakerő; a szájtartást és a nyelv helyzetét számok nélkül említik. Az életkori adatok ellentmondanak egymásnak a …

2003 · Szaklap (magazincikk egy pilotvizsgálatról)

Hosszabb lélegzet FaceFormer-terápiával. A FaceFormer-módszer hatása a futóteljesítményre

12 futó két, egyenként 6 fős csoportban; életkor …Összehasonlító csoport: igen7 hétLektorált: nem

Kérdés. Megváltoztatja-e a kiegészítő FaceFormer-tréning az azonos terv szerint edző futók állóképességi teljesítményét?

Eredmény. A cikk szerint a FaceFormer-csoport 36,4 százalékkal növelte sebességét az aerob küszöbön, az összehasonlító csoport 1,08 százalékkal. A szívfrekvencia ezen a küszöbön 6,56 százalékkal csökkent, szemben 0,75 százalékkal.

Korlátok. Rövid magazincikk, nem tudományos publikáció: nincs statisztika, nincsenek egyedi értékek, nincsenek adatok a besorolásról. Az egyedi eredményeknek a szervező egyik weboldalán kellett volna szerepelniük, ezt nem ellenőrizték. A valamivel több mint egy …

2004 · Poszter (pilotvizsgálat), hozzá szaklapcikk

A FaceFormerrel végzett terápia hatásai a horkolásra és az alvási apnoéra

38 bevont, 30 kiértékelt (csak teljes …Összehasonlító csoport: nem12 hét tréning, naponta 4-szer kb. …Lektorált: nem

Kérdés. Hogyan változnak a légzéskimaradások, az oxigénellátás, a horkolás és az ajakerő alvási apnoéval élő embereknél, akik három hónapig útmutatás szerint edzenek a FaceFormerrel?

Eredmény. Ebben a vizsgálatban az RDI a tréning előtt 18 és 52 között, utána 1 és 14 között volt; az átlagos csökkenés 70,81 százalék volt (legkisebb 50, legnagyobb 88,89 százalék). A leghosszabb légzéskimaradások előtte 8–48, utána 1–14 másodpercesek voltak, az alvás közbeni oxigénérték előtte 71–99, utána …

Korlátok. Nincs összehasonlító csoport: a tréning, a testsúlyváltozás, az alvási testhelyzet, az alváslaborról az otthoni mérésre való váltás és a természetes ingadozások nem választhatók szét. Csak a teljes adatokkal rendelkező 30 személyt értékelték ki, a másik 8-ról …

Eredeti (PDF)
2009 · Poszter összefoglalóval (pilotvizsgálat)

Bruxism: Diagnosis and new ways of functional treatment by the FaceFormer Therapy (A bruxizmus funkcionális kezelésének új útjai)

12 személy (5 nő, 7 férfi, átlagéletkor 44,3 …Összehasonlító csoport: nem8 hét, közbenső értékelés 2 …Lektorált: nem

Kérdés. Átvihetők-e a FaceFormer-terápia állkapcsi és tarkótáji panaszoknál tett megfigyelései bruxizmussal élő emberekre?

Eredmény. Két hét után hat résztvevő számolt be a fájdalmak jelentős enyhüléséről. Nyolc hétre vonatkozóan a folyóiratban megjelent összefoglaló átlagosan 61,36 százalékos (önértékelés) és 56,82 százalékos (a partner értékelése) javulást közöl az értékelésben. A poszter ugyanezt a számot arányként adja meg: a …

Korlátok. Tizenkét személy, nincs összehasonlító csoport, nincs utánkövetés nyolc héten túl. Csak ön- és partnerértékelés, a csikorgatás objektív mérése, például alváslabor vagy izomelvezetés nélkül. Statisztikai próbákat nem adtak meg. A 61,36 százalék …

Eredeti (PDF)
2004 · Folyóiratcikk

Myogén leletek kezdeti terápiája a craniomandibularis rendszerben egy konfekcionált intra-/extraorális tréningeszközzel

187 túlnyomórészt izomeredetű fájdalmakkal élő ember …Összehasonlító csoport: igen12 hét, értékelés a kezdés előtt, valamint …Lektorált: igen

Kérdés. Változnak-e az izomeredetű állkapocsfájdalmak, ha az érintettek a FaceFormerrel gyakorolnak, a tréning nélküli emberekhez képest?

Eredmény. Mindkét tréningcsoportban csökkent az átlagos fájdalomérték, a tréning nélküli csoportban nem (a 14. ábráról leolvasva: koordinatív gyakorlás 5,8-ről 2,1-re, erősítés 6,2-ről 1,6-ra, tréning nélkül kb. 6,1-ről 6,4-re). A szerzők szerint a kontrollcsoporthoz mért különbség statisztikailag szignifikáns volt, a különbség a …

Korlátok. Véletlenszerű besorolást nem említenek, a kontrollcsoport jelentősen kisebb. A szövegből hiányoznak a p-értékek és a szórások. Nincs vakosítás, nincs megfigyelés 12 héten túl; a hosszú távú vizsgálatok hiányát maguk a szerzők is megemlítik. Két fejlesztő …

Eredeti (PDF)
2004 · Folyóiratcikk

A FaceFormerrel végzett miofunkcionális terápia stratégiái

24 gyermek 9 és 11 év között, előzetes kiválasztás nélkülÖsszehasonlító csoport: nem6 hétLektorált: nem egyértelmű

Kérdés. Elfogadják-e a gyermekek a gyakorlóprogramot, és változnak-e az olyan szokások, mint az ujjszopás?

Eredmény. A gyermekek 87,5 százaléka és a szülők 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az útmutatás szerint naponta háromszor gyakoroltak. 24 szülőből 19 arról számolt be, hogy a szopási és egyéb szokások ritkábbá váltak, 5 nem látott változást, egyetlen gyermeknél sem váltak gyakoribbá.

Korlátok. A cikk elsősorban a gyakorlóprogramot írja le. Nincs összehasonlító csoport, csak kikérdezés, a funkciók vagy panaszok mérése nélkül.

Eredeti (PDF)
2005 · Folyóirat (rövid közlemény kérdőíves felméréssel)

A szoptatás és a cumihasználat mint a horkolás és az éjszakai légzéskimaradások oka

315 ember 20 és 50 év között (79 nő, 236 …Összehasonlító csoport: nemegyszeri kikérdezésLektorált: nem egyértelmű

Kérdés. Milyen gyakran szoptatták csecsemőkorukban azokat, akiket horkolás miatt kezelnek, és milyen gyakran használtak hosszú ideig cumit vagy ujjat?

Eredmény. 20 százalék nyilatkozott úgy, hogy legalább 6 hónapig szoptatták, 59 százalék tudta, hogy nem szoptatták, 21 százalék nem tudta. A szoptatottak 52 százaléka, a nem szoptatottak 77 százaléka használt hosszú ideig cumit vagy ujjat.

Korlátok. Nem horkoló emberekkel való összehasonlítás nélkül semmilyen összefüggés, még kevésbé ok nem mutatható ki. A felnőttek emlékezete a szoptatásra és a cumira bizonytalan. Rövid közlemény egy szövetségi folyóiratban, statisztika nélkül.

Eredeti (PDF)

Publikációk

Minden munka 1993 óta

Sabine és Klaus Berndsen publikációinak teljes listája, témák szerint rendezve. Ahol PDF van belinkelve, elolvashatod az eredetit.

FaceFormer-terápia és orofaciális funkció (18)
  1. Berndsen K (2009): „Das Cranio-Cervicale-Myo-Funktionsmodell (CCMF): Primäre und sekundäre Auswirkungen interaktiver Cranio-Cervicaler-Funktionsstörungen.” Fortbildungstagung des e.V. für Morpho-Physiologische Therapie (MPL-Therapie), Kiel, 2009.09.05.Előadás
  2. Berndsen K, Berndsen S, van de Gehuchte C (2006): „En nieuwe therapie voor het corrigeren van arofaciale spierfuncties.” In: Signaal 56, Significant voor de professionele hulpverlener, 15. évfolyam, 2006, 20–33. o., Destelbergen (Belgium)Folyóirat PDF
  3. Korbmacher HM, Schwan M, Berndsen S, Bull J, Kahl-Nieke B (2004): „Evaluation of a new concept of myofunctional Therapy in Children.” The International Journal of Orofacial Myology 30 (2004), 39–52. o. (30th Anniversary Edition), PMID 15832861Folyóirat PDF
  4. Berndsen K, Berndsen S (2004): „Effektiver trainieren: Myofunktionelle Störungen und viszerales Schlucken sind oft Ursachen für Dysgnathien.” In: KFO-Zeitung, 4. szám, 2004. május, 14–15. o., udp-Verlagsgesellschaft, KölnSzaklap PDF
  5. Berndsen K (2004): „Auswirkungen der Face-Former Therapie auf extra- und intraorale Muskelaktivitäten.” In: Akuphon Kurier, 2/2004. szám, UnnaSzaklap PDF
  6. Kopp S, Berndsen K, Berndsen S, Ifert F, Langbein U (2004): „Strategien myofunktioneller Therapie mit dem FaceFormer.” In: Quintessenz, Monatszeitschrift für die gesamte Zahnmedizin, 55. évfolyam, 2004. január, 45–52. o., Quintessenz Verlag, BerlinFolyóirat PDF
  7. Kahl-Nieke B, Korbmacher H, Berndsen S, Schwan M, Bull J (2003): „Evaluation of a new concept of functional Therapy supporting orthodontic treatment.” Poszterbemutató, 79. Kongress der European Orthodontic Society, Prága, 2003.06.10–14.Poszter PDF
  8. Berndsen K, Berndsen S (2003): „FaceFormer-Therapie (FFT): Neue Hilfen zur Korrektur orofazialer Muskelfunktionen.” In: Logopädie (folyóirat), 4/2003. sz., 7–8. o., kiadó: Verband der diplomierten Logopädinnen, BécsFolyóirat PDF
  9. Berndsen K (2002): „Instrumento de Entreamiento de Fuctiones Orales. I Conbreso Internacional De Implantologia Oral.” El FaceFormer. I Congreso Internacional de Implantología Oral, Colegio Odontológico de Lima (Peru), 2002.09.26–28.Előadás
  10. Berndsen K (2001): „FaceFormer (FF): Een nieuwe myofunktionele therapie.” NVLF Jaarcongres (a Holland Logopédusszövetség éves kongresszusa), Ede, 2001.11.03.Előadás PDF
  11. Berndsen K, Kopp S, Berndsen S, Wangemann D, Ifert F (2001): „Indikation und Behandlungsstrategien myofunktioneller Therapie mit dem FaceFormer.” Deutsche Gesellschaft für Kieferorthopädie, 74. Wissenschaftliche Jahrestagung, P51 poszterbemutató, Friedrichshafen, 2001.09.12–16.Poszter PDF
  12. Kopp S, Berndsen K, Berndsen S, Wangemann D, Ifert F (2001): „Reliabilität der funktionsorientierten Messung perioraler Muskulatur mit dem FaceFormer.” Deutsche Gesellschaft für Kieferorthopädie, 74. Wissenschaftliche Jahrestagung, P52 poszterbemutató, Friedrichshafen, 2001.09.12–16.Poszter PDF
  13. Berndsen K, Berndsen S (2000): „Neuentwicklung zur Therapie orofazialer Dyskinesien im stomatognathen System – Ein einfaches Gerät und gezielte Übungen bringen Besserung” In: DZW, Die Zahnarztwoche, 1-2/2000, 2000.01.12., 14. o., Praxis aktuell rovatSzaklap PDF
  14. Berndsen S (1998): „Das Kaugummi hat sich etabliert!?” MFT-Mitteilungen 16. sz., München 1998, 12. o.Folyóirat
  15. Berndsen S (Heinemann néven publikálva) (1993): „MFT als funktionelles Übungsprogramm.” MFT-Workshop, Interlaken (Svájc), 1993.03.19–20.Előadás
  16. Berndsen K (1992): „Frühes Erkennen verhindert teure Spätschäden.” 10. Europäischer Kongress für Myofunktionelle Therapie, Lüneburg, 1992.11.13–14.Előadás
  17. Berndsen K, Berndsen S (1991): „Neuromotorische Koordinationsstörungen und Auswirkungen auf die orofaziale Muskulatur.” Peter Lang Verlag, Frankfurt 1991Könyv
  18. Berndsen S (Heinemann néven publikálva) (1988): „MFT in Kombination mit kieferorthopädischer und sprachtherapeutischer Behandlung, Video-Dokumentation einer Fallstudie.” Europäischer Kongress für Myofunktionelle Therapie, Würzburg, 1988.11.11–12.Előadás
Alvás, horkolás, alvási apnoe (7)
  1. Berndsen K, Berndsen S (2023): „FaceFormer-Therapie – Neurophysiologische Kausalterapie bei „Cranio-Cervikalem Dysfunktionssyndrom” (CCDS) mit impliziten Symptomen von Schnarchen und Schlafapnoe.” In: Langenhan J, Kopp S (szerk.): Zahnärztliche Schlafmedizin. Von Praktikern für Praktiker. Georg Thieme Verlag, Stuttgart, New York 2023, 285–302. o.Könyvfejezet
  2. Berndsen K (2006): „FaceFormer: Die natürliche Therapie gegen Schnarchen” Előadás, „Schlaf Gut 2006” kiállítás, München, 2006.11.18.Előadás
  3. Berndsen K, Berndsen S, Kopp S, Ifert F (2004): „Wirkungen der Therapie mit dem FaceFormer auf Schnarchen und Schlafapnoe.” Deutsche Gesellschaft für Kieferorthopädie, 77. Wissenschaftliche Jahrestagung, P73 poszterbemutató, Freiburg i. Br., 2004.09.22–26.Poszter PDF
  4. Berndsen K, Berndsen S (2004): „Atemaussetzer beim Schlafen.” In: Dental Magazin 1/2004 (március), 128–131. o., Deutscher Ärzteverlag, KölnSzaklap PDF
  5. Berndsen K, Berndsen S (2004): „Die FaceFormer-Therapie. Ein neues funktionelles Behandlungskonzept bei Schnarchen und obstruktiver Schlafapnoe (Pilotstudie).” In: Somno Journal 2/2004, 26–27. o.Szaklap PDF
  6. Berndsen K, Berndsen S (2003): „Schnarchen und nächtliche Atemaussetzer jetzt einfach wegtrainieren.” In: Gero’s internationaler Medizin-Report, 9. szám, 2003. szeptember, 68–70. o., Gero Forschungs- und Dokumentationszentrum, Kreuzlingen (Svájc)Szaklap PDF
  7. Berndsen K, Berndsen S (2002): „TAS, Trainingstherapie gegen Schlafapnoe und Schnarchen: Behandlung mit FaceFormer und OSP.” DZW, Die Zahnarztwoche 27/02, 2002.07.03., Seminare und Fortbildungen különrész, 20. o.Szaklap PDF
Gyermekek, szoptatás, beszéd, LKGN-rendellenességek, OSP (16)
  1. Berndsen S (2009): „Funktionelle Habilitation bei Störungen des Essens, Trinkens, Schluckens sowie der Sprachentwicklung.” Fortbildungstagung des e.V. für Morpho-Physiologische Therapie (MPL-Therapie), Kiel, 2009.09.05.Előadás
  2. Berndsen K, Berndsen S (2007): „Myofunktionelle Behandlungen und ihr Einfluss auf die sprachliche Artikulation.” In: Schöler H, Welling A (szerk.): Sonderpädagogik der Sprache, 1. kötet (kézikönyv), Hogrefe, Göttingen 2007, 866–890. o.Könyvfejezet PDF
  3. Berndsen K, Berndsen S (2006): „Neue Möglichkeiten zur Behandlung von Funktionsstörungen bei Lippen-, Kiefer-, Gaumen-, Nasenfehlbildungen (LKGN-Fehlbildungen): FaceFormer-Therapie (FFT) und Orale-Stimulations-Platten (OSP).” In: Gesichter, 1. füzet, 18. évfolyam, 2006. április, 2–7. o. Kiadó: Wolfgang Rosenthal Gesellschaft (önsegítő egyesület), HüttenbergFolyóirat PDF
  4. Berndsen K, Berndsen S (2005): „Stillen und Schnulleranwendung als Ursache für Schnarchen und nächtliche Atemaussetzer.” Laktation und Stillen, az Európai Laktációs Tanácsadók Szövetségének (VELB) folyóirata, 2/2005. sz., 18. évfolyam, 58–59. o.Folyóirat PDF
  5. Berndsen K, Berndsen S (2004): „Gestillte Kinder neigen als Erwachsene seltener zum Schnarchen: Stillen trainiert die Mund- und Rachenmuskulatur.” Die Zahnarztwoche (DZW), 2004.12.01., 1. és 4. o., Zahnärztlicher Fachverlag, HerneSzaklap
  6. Korbmacher H, Berndsen K, Berndsen S, Kahl-Nieke B (2003): „Vorstellung eines modifizierten Stimulationsplattensystems bei Kindern mit Down Syndrom.” In: Forum Logopädie, a Német Logopédiai Szövetség folyóirata, 3. füzet, 2003. május, 14–16. o.Folyóirat PDF
  7. Berndsen K (2002): „Reflektieren und Motivieren. Schnittstelle einer Kooperation: Sprachtherapie und Logopädie” Dental Magazin 3/2002 (szeptember), Deutscher Ärzteverlag, KölnSzaklap
  8. Berndsen K, Berndsen S (2001): „Orale Stimulationsplatten (OSP): Profil für Orale-Stimulations-Platten (POSP).” In: MFT-Mitteilungen, az AK-MFT folyóirata, az AK-MFT e.V. 13. Európai Kongresszusára, 2001.11.02–03., BrixenFolyóirat PDF
  9. Berndsen K (2001): „Stillen – richtiges Verhalten verhindert Schäden fürs Leben” Szakmai előadás, 2001.09.19., Malteser Krankenhaus St. Josef, Hamm-Bockum-HövelElőadás
  10. Berndsen K (2001): „Orale-Stimulations-Platten (OSP).” In: MFT-Mitteilungen 1/2001. sz., 19–21. o., kiadó: AK-MFT e.V., Taufkirchen/MünchenFolyóirat
  11. Berndsen K (2001): „Anwendung und Herstellung von Oralen-Stimulations-Platten (OSP): Profil für Orale-Stimulations-Platten (POSP).” In: Tränkmann J, Lisson J (szerk.): Prävention und Frühbehandlung mit Hilfe der Myofunktionellen Therapie in der logopädischen bzw. sprachheilpädagogischen, zahnärztlichen und kieferorthopädischen Praxis, Taufkirchen 2001, 54–61. o.Könyvfejezet
  12. Berndsen K (1995): „Die Bedeutung prälingualer Fähigkeiten für die Sprachentwicklung:” In: Laktation und Stillen 4/1995, 5–9. o.Folyóirat PDF
  13. Berndsen S (1994): „Allgemeine Hilfen und Übungen der professionellen Therapie bei Behinderungen der Eß-, Sprach- und Stimmentwicklung.” „Down-Syndrom heute” konferencia, Drezda, 1993.10.08–10. In: Dokumentation der Vorträge, EDSA Deutschland e.V., 1994, 56–58. o.Előadás PDF
  14. Berndsen K (1993): „Orofaziale Muskelfunktionsstörungen bei Menschen mit Down-Syndrom.” „Down-Syndrom heute” konferencia, Drezda, 1993.10.08–10. In: Dokumentation der Vorträge, EDSA Deutschland e.V., 19–24. o.Előadás
  15. Berndsen K (1993): „Die Bedeutung orofazialer Reflexentwicklung für die Lautbildung.” Die Sprachheilarbeit 3/1993 (38. évfolyam, 1993. június), 140–145. o.Folyóirat PDF
  16. Berndsen S (Heinemann néven publikálva) (1988): „Kombinierte Anwendungen von logopädisch-funktioneller und myofunktioneller Therapie bei sprachlichen Artikulationsstörungen und mögliche Auswirkung auf die Entwicklung von Zahnstellungsanomalien.” Europäischer Kongress für Myofunktionelle Therapie, Würzburg, 1988.11.11–12.Előadás
Állkapocsízület és bruxizmus (3)
  1. Berndsen K, Berndsen S, Kopp S (2009): „Bruxism: Diagnosis and new ways of functional treatment by the FaceFormer Therapy.” Deutsche Gesellschaft für Kieferorthopädie, 82. Wissenschaftliche Jahrestagung, P19 poszterbemutató, Mainz, 2009.09.16–19.Poszter PDF
  2. Berndsen K, Berndsen S, Kopp S (2009): „Bruxism: Diagnosis and new ways of functional treatment by the FaceFormer Therapy.” Journal of Orofacial Orthopedics 70 (2009), 5. füzet, 430. o.Poszter PDF
  3. Kopp S, Berndsen K, Berndsen S, Ifert F, Langbein U (2004): „Initiale Therapie myogener Befunde im kraniomandibulären System mit einem konfektionierten intra-/extraoralen Trainingsgerät.” In: Manuelle Medizin 42 (2004), 1. füzet, 55–61. o. (a cikk szerint 55–62. o.), Springer, Heidelberg, DOI 10.1007/s00337-004-0283-yFolyóirat PDF
Testtartás és teljesítmény (1)
  1. Herget A, Ohlendorf D, Berndsen K, Kopp S (2009): „Die FaceFormer-Therapie und die Auswirkungen auf die Haltung der Wirbelsäule.” Deutsche Gesellschaft für Kieferorthopädie, 81. Wissenschaftliche Jahrestagung, poszterbemutató, Köln (az ISST-lista évszáma: 9/2009)Poszter PDF
További munkák (hallásakusztika, kommunikációs segédeszközök stb.) (12)
  1. Berndsen K (1997): „Die Adaption von Hörgeräten unter Berücksichtigung der Ergebnisse psychoakustischer Forschung.” In: Hörakustik 3. sz., 1997. március, 40–45. o.Szaklap PDF
  2. Berndsen K (1997): „Digitales Messverfahren zur Bestimmung von Ohrgeräuschen. Tinnitus-Hunter nach Berndsen.” In: Hörakustik 2. sz., 1997. február, 64–68. o.Szaklap PDF
  3. Berndsen K (1997): „Wir sprechen einfach so!” In: Dialog Rehabilitation, 1. sz., 1997. január, 2. évfolyam, a Gehrmeyer-Schuchmann vállalatcsoport lapjaSzaklap
  4. Berndsen K (1997): „Wen die Geräusche plagen.” In: Dialog Rehabilitation, 1. sz., 1997. január, 2. évfolyam, 1–2. o., a Gehrmeyer-Schuchmann vállalatcsoport lapjaSzaklap
  5. Berndsen K (1997): „PFS-System für verbesserte Fußhaltung.” In: Haverich News, különszám a Reha-Messe 1997 alkalmából, 2. o.Szaklap PDF
  6. Berndsen K (1996): „VIVOCOM, Situations Communicator-System nach Berndsen.” In: Computergestützte Sprachtherapieprogramme und Kommunikationshilfen für Aphasiker. Workshop Computergestützte Sprachtherapie, 3. Internationaler Aphasie-Kongress, Würzburg, 1996.09.12–14.Előadás PDF
  7. Berndsen K (1996): „VIVOCOM-ein neuentwickeltes Kommunikator- und Therapiesystem für Menschen mit Sprachbehinderungen.” Workshop Computergestützte Sprachtherapie, Lipcsei Egyetem, 1996.09.13.Előadás
  8. Berndsen K (1996): „Die Adaption von Hörgeräten unter Berücksichtigung der Ergebnisse psychoakustischer Forschung.” In: Impuls 96, a Dreve-Otoplastik GmbH 1. éves konferenciája, 1996.06.15.Előadás PDF
  9. Berndsen K (1995): „Selektiver Lärmschutz für Zahnärzte. Zahnärzte sind beruflich extremen Geräuschen ausgesetzt.” In: DZW, Die Zahnarztwoche 13/95, helyesbítés: 14/95Szaklap
  10. Berndsen K (1995): „Gefährlicher Lärm in der Zahnarztpraxis. Lärmschutz für Zahnärzte.” In: ZWR, Das Deutsche Zahnärzteblatt 7/8 1995, 104. évfolyam, 586–589. o.Folyóirat PDF
  11. Berndsen K, Grebe RB (1992): „Sonderpädagogischer Förderunterricht mit neuen Technologien bei Kindern und Jugendlichen mit Sprachbehinderungen.” In: SOPÄD FuNT Sonderpädagogik. Eine schulformübergreifende Einführung in den sonderpädagogischen Förderunterricht mit neuen Informations- und Kommunikationstechnologien. Landesinstitut für Schule und Weiterbildung, Soest 1992, 107–126. o.Könyvfejezet
  12. Berndsen K (1990): „Medienhandeln und Kommunikationslernen.” Verlag Peter Lang, Frankfurt am Main 1990Könyv

E munkák többségét maga Sabine és Klaus Berndsen írta vagy társszerzőként jegyzi, vagyis azok, akik a FaceFormert kifejlesztették. Sok közülük kongresszusi poszter, összefoglaló vagy szaklapban megjelent írás független lektorálás nélkül, és a vizsgálatok többsége kicsi, összehasonlító csoport nélkül. Összehasonlító csoporttal rendelkező, lektorált folyóiratcikk a gyermekeken végzett hamburgi tanulmány (2004) és a jénai munka az állkapocsfájdalmakról (2004). A többi munka azt mutatja, min dolgoztak, megalapozott hatásokat nem mutat.

Ellenőrizni

Hogyan lehet egy tréninget tisztességesen ellenőrizni

Egy tréningeljárás a tanuláson keresztül hat. Egy összekapcsolt vezérlési mintát változtat meg, és a hatás nagyon különböző panaszokban mutatkozhat meg. Az egyetlen tünetre és néhány éjszakára szabott tanulmányok ezt rosszul ragadják meg.

01

Helyesen edzettek?

A hatás a tanulás révén jön létre. Egy vizsgálatnak dokumentálnia kell, hogy edzettek-e, és mennyire helyesen. Különben a tréning és a nem-tréning keverékét vizsgálja.

02

A köztes lépések mérése

Az orrlégzés, az ajakzárás, a nyelési minta és a fej egyensúlya a tünet előtt változik. E köztes lépések nélkül egy javulás nem rendelhető hozzá a tréninghez.

03

Elég idő

Egy évek alatt begyakorlódott minta nem változik meg néhány hét alatt. A megfigyelésnek több hónapot kell felölelnie.

Passzív segédeszközök

A sínek, a pozicionáló párnák vagy a légzőmaszkok a használat idejére megváltoztatják a légút geometriáját, az alsó állkapocs helyzetét vagy az alvási testhelyzetet. Ez hatásos lehet, és egyes esetekben szükséges is. A mögöttük álló vezérlés azonban megmarad, ezért tartósan kell használni őket.

Aktív tréning

A tréning magánál a vezérlésnél kezdődik: a légzést, a nyelést és a fej egyensúlyát ugyanabban a folyamatban gyakoroljuk, amíg figyelem nélkül is működnek. Ehhez idő és közreműködés kell, de a mintát célozza, nem a támaszt.

Abból, hogy nincs tanulmány, nem következik, hogy nincs összefüggés. Az következik belőle, hogy nem vizsgálták.

Nem állítunk olyan hatást, amelyet nem vizsgáltak, és az ilyen tanulmányokat szükségesnek tartjuk. Egy gyártó által finanszírozott tanulmány nem lenne független. Független vizsgálatokat szívesen támogatunk eszközökkel és a helyes használatra vonatkozó betanítással, a lebonyolításra és a kiértékelésre gyakorolt befolyás nélkül.

Alapok

Amire a modell épül

A FaceFormer-terápia olyan ismeretekre támaszkodik, amelyeket más munkacsoportok a FaceFormertől függetlenül szereztek. E munkák egyike sem vizsgálta az eszközt vagy a tréninget. Az orr, a nyelv, a nyelés, a fej egyensúlya és a tanulás fiziológiáját írják le, amelyre a modell támaszkodik.

Minden munkánál egy mondatban szerepel, mit mutat. A linkek az eredeti forrásra vezetnek.

Kinyitott könyv egy könyvtárban
Orr és légzés
  1. Lundberg JO, Farkas-Szallasi T, Weitzberg E et al. (1995). High nitric oxide production in human paranasal sinuses. Nature Medicine 1(4):370–373. DOI
    Az ember orrmelléküregeiben sok nitrogén-monoxid képződik, egy gáz, amely az orrlégzéssel jut be a légutakba.
  2. Zipperer A, Konnerth MC, Laux C et al. (2016). Human commensals producing a novel antibiotic impair pathogen colonization (Lugdunin, Tübingeni Egyetem). Nature 535:511–516. DOI
    Az orr egyik természetes lakója egy addig ismeretlen antibiotikus hatóanyagot, lugdunint termel, amely megnehezíti a kórokozók megtelepedését.
  3. Torres Salazar BO, Dema T, Schilling NA et al. (2023). Commensal production of a broad-spectrum and short-lived antimicrobial peptide polyene eliminates nasal Staphylococcus aureus (Epifadin, Tübingeni Egyetem). Nature Microbiology. DOI
    Egy másik orrbaktérium epifadint termel, egy rövid életű hatóanyagot, amely visszaszorítja a Staphylococcus aureust az orrban.
  4. Harvold EP, Tomer BS, Vargervik K, Chierici G (1981). Primate experiments on oral respiration. American Journal of Orthodontics 79(4):359–372. PMID 6939331. PubMed
    Főemlősökön végzett állatkísérlet a kikényszerített szájlégzésről és annak az arc és az állcsont fejlődésére gyakorolt következményeiről.
  5. Abdel Hadi LA, Aburahma SK (2022). Effect of mouth breathing on dentofacial morphology, szisztematikus áttekintés. Teljes szöveg
    Szisztematikus áttekintés a szájlégzés és a fogak, az állcsont és az arc formája közötti összefüggésről.
Nyelv és nyelés
  1. Endo C, Sato T, Yajima T, Igarashi K, Ichikawa H (2018). Innervation of the human incisive papilla. Cells Tissues Organs 205(2). DOI
    A papilla incisiva, a felső metszőfogak mögötti kis kiemelkedés beidegzését írja le.
  2. Caltenco HA, Lontis ER, Boudreau SA et al. (2012). Tip of the tongue selectivity and motor learning in the palatal area. IEEE Transactions on Biomedical Engineering 59(1):174–182. DOI
    Azt vizsgálja, milyen pontosan tud a nyelvhegy célpontokat elérni a szájpadláson, és ez hogyan javul gyakorlással.
  3. Hiiemae KM, Palmer JB (2003). Tongue movements in feeding and speech. Critical Reviews in Oral Biology & Medicine 14(6):413–429. PMID 14656897. PubMed
    Áttekintés a nyelv evés és beszéd közbeni mozgásairól.
  4. Gilbert RJ, Napadow VJ, Gaige TA, Wedeen VJ (2007). Anatomical basis of lingual hydrostatic deformation. PMID 18025008. PubMed
    Azt írja le, hogyan teszi lehetővé a nyelv rostszerkezete a nyelv sokféle alakváltozását.
  5. Jean A (2001). Brain stem control of swallowing: neuronal network and cellular mechanisms. Physiological Reviews 81(2):929–969. DOI
    Áttekintés arról, hogyan vezérli a nyelést egy idegsejthálózat az agytörzsben.
Állkapocs, a fej egyensúlya, CMD
  1. Rocabado M (1983). Biomechanical relationship of the cranial, cervical, and hyoid regions. PMID 6586872. PubMed
    A koponya, a nyaki gerinc és a nyelvcsont régiója közötti biomechanikai kapcsolatokat írja le.
  2. Manfredini D et al. (2017). Temporomandibular disorders and dental occlusion. A systematic review of association studies: end of an era? PMID 28600812. PubMed
    Szisztematikus áttekintés arról, mennyire szorosan függnek össze az állkapocsízületi panaszok a fogak záródásával.
  3. Hansraj KK (2014). Assessment of stresses in the cervical spine caused by posture and position of the head. PMID 25393825. PubMed
    Kiszámítja, hogyan nő a nyaki gerinc terhelése, minél jobban előre dől a fej.
  4. Korbmacher H, Kahl-Nieke B (2005). Orofacial myofunctional disorders in children with asymmetry of the posture and locomotion apparatus. Int J Orofacial Myology 31:26–38. PMID 16739710. PubMed
    A testtartás és a mozgásszervrendszer aszimmetriáival élő gyermekeknél vizsgálja, milyen gyakran állnak fenn egyidejűleg orofaciális funkciózavarok.
Miofunkcionális terápia és alvás
  1. Camacho M, Certal V, Abdullatif J et al. (2015). Myofunctional therapy to treat obstructive sleep apnea: a systematic review and meta-analysis. Sleep 38(5):669–675. DOI
    Szisztematikus áttekintés és metaanalízis a miofunkcionális terápiáról obstruktív alvási apnoe esetén. A FaceFormer-terápiától eltérő gyakorlóprogramokat vizsgáltak, az eredmények nem vihetők át.
  2. Guilleminault C, Huang YS, Monteyrol PJ et al. (2013). Critical role of myofascial reeducation in pediatric sleep-disordered breathing. PMID 23522724. PubMed
    Azt írja le, milyen szerepet játszik a száj- és arcizomzat célzott tréningje alvással összefüggő légzészavarokkal élő gyermekeknél.
Tanulás és neuroplaszticitás
  1. Boutin A, Doyon J (2020). A sleep spindle framework for motor memory consolidation. PMID 32248783. PubMed
    Elméleti keret arra, hogyan rögzítik az alvási orsók, az alvás közbeni rövid aktivitásminták, a megtanult mozgásokat az emlékezetben.
  2. Van den Steen L, Vanderwegen J, Guns C et al. (2019). Tongue-strengthening exercises in healthy older adults. PMID 30209561. PubMed
    Egészséges idősebb embereknél vizsgálja a nyelv erősítő gyakorlatait.

Őszintén elhelyezve

Mi bizonyított, és mi marad modell

Nagy, vakosított, több összehasonlító csoporttal és előre rögzített célváltozókkal végzett tanulmányok a FaceFormer-terápiáról nincsenek. Ez a helyzet, és úgy mondjuk ki, ahogy van.

Az építőkövek bizonyítottak

Az alapkutatás leírta, hogy a légzést és a nyelést az agytörzs szorosan összekapcsolva vezérli, hogy az ajkak, a nyelv és a szájpadlás sűrűn el vannak látva idegvégződésekkel, és hogy a gyakorlás megváltoztatja a szájüregi mozgásvezérlést. Szájüregi funkciózavarokkal élő gyermekekre vonatkozóan ehhez ott van a hamburgi tanulmány.

Az egész munkamodell

Hipotézis az, hogy ezek az építőkövek egy olyan terápiás elvvé állnak össze, amely a légzést, a nyelést és a fej egyensúlyát együtt vezeti vissza referenciarendjükbe. Klaus Berndsen ezt triádikus mintaszabályozásnak nevezi. Ellenőrizhető, de még nem ellenőrizték.

01

Saját fogalmak

A Cranio-Cervicale Funktions-Modell (CCFM) és a Cranio-Cervicale Dysfunktions-Syndrom (CCDS) Sabine és Klaus Berndsen fejlesztése. Gyakran együtt jelentkező leleteket rendszereznek. Nemzetközi osztályozásban nem szerepelnek, a CCDS orvosi értelemben nem diagnózis.

02

A megfigyelés nem bizonyíték

A gyakorlatból származó sok lefolyás biztató. Értékesek, mert pontos kutatási kérdések születnek belőlük. Egy kontrollált tanulmányt azonban nem helyettesítenek.

03

Ami még hiányzik

Több évre kiterjedő adatok, más eljárásokkal való összehasonlítások és nagyobb, előre rögzített mérési változókkal, például orrlégzéssel, ajakzárással és nyelési mintával végzett követéses vizsgálatok.

04

Nem az egyetlen ok

Az öröklött adottságok, a környezet, a fertőzések és az életkörülmények megtartják saját súlyukat. Nem minden panaszban van szerepe a triásznak, és a triász nem helyettesíti a szakszerű kezelést.

Ennek ellenére értelmesnek tartjuk a tréninget. A légzés, a nyelés és a fej egyensúlya sok ok-okozati lánc elején áll, és sok panasz összefügghet velük. Hogy mi lesz az eredmény, sok mindentől függ. A tréning a természetes funkciókat visszavezeti eredeti mintájukba, ezzel nem hibázol.

Szakembereknek

Források eredetiben, módszer a szemináriumon

Szemináriumaink résztvevői számára forráscsomagot állítottunk össze irodalomjegyzékkel, a hamburgi disszertáció teljes szövegével és a kongresszusi közleményekkel. A továbbképzéseken a leletfelvételről, a gyakorlatok felépítéséről és a módszer határairól van szó.

Továbbképzések és szemináriumok

Előadóterem egy szakmai előadás közben

Kérdések

Gyakran kérdezik

Tudományosan megalapozott a FaceFormer-terápia hatása?

Részben. Szájüregi funkciózavarokkal élő gyermekekre és fiatalokra vonatkozóan létezik egy hat hónapos randomizált tanulmány, egyértelmű különbségekkel a szájlégzés és a nyelési minta terén. A legtöbb egyéb alkalmazási területre vonatkozóan pilotadatok, esetbeszámolók és klinikai tapasztalat áll rendelkezésre, kontrollált tanulmányok azonban nem.

Miért nincs több nagy tanulmány?

A több összehasonlító csoporttal és évekig tartó utánkövetéssel végzett nagy tanulmányok meghaladják egy kicsi, a gyakorlatba beágyazott kutatás lehetőségeit. Klaus és Sabine Berndsen ezért elsősorban transzlációsan dolgozik. Az alapkutatás eredményeit a pácienseknél tett megfigyelésekkel kapcsolják össze. Ez nem helyettesíti a formális bizonyítást, hanem azokat a kérdéseket adja, amelyeket további tanulmányoknak kellene ellenőrizniük.

A hamburgi eredmények felnőttekre is érvényesek?

Nem minden további nélkül. 3,9 és 16,9 év közötti gyermekeket és fiatalokat vizsgáltak. A számok nem vihetők át felnőttekre, sem egyes panaszokra, például horkolásra vagy állkapocsízületi problémákra.

Hol találom a tanulmányokat eredetiben?

A hamburgi disszertáció teljes szövegként a Hamburgi Egyetemnél szabadon hozzáférhető. A folyóiratcikkek a forrásoknál található linkeken érhetők el, részben csak a kiadónál.

Források

  1. Schwan M (2007): Evaluation einer innovativen apparativen Therapie zur Harmonisierung der orofazialen Muskulatur und Funktion. Eine prospektive randomisierte klinische Studie bei Kindern. Disszertáció, Poliklinik für Kieferorthopädie, Universitätsklinikum Hamburg-Eppendorf (Prof. B. Kahl-Nieke). Teljes szöveg
  2. Korbmacher HM, Schwan M, Berndsen S, Bull J, Kahl-Nieke B (2004): Evaluation of a new concept of myofunctional therapy in children. International Journal of Orofacial Myology 30:39–52. PMID 15832861. PubMed
  3. Kahl-Nieke B, Korbmacher H, Berndsen S et al. (2003): Evaluation of a new concept of functional therapy supporting orthodontic treatment. 79. Kongress der European Orthodontic Society, Prága.
  4. Herget A, Ohlendorf D, Kopp S (2012): Auswirkungen der Face-Former-Therapie auf die Oberkörperstatik. Manuelle Medizin 50:204–210. DOI 10.1007/s00337-012-0911-x. DOI
  5. Booth D, Kinzinger G (2021): Behandlung eines offenen Bisses mit einer Kombination aus Highpull-Headgear und Face Former. Kieferorthopädie 35 (Quintessenz).
  6. Al-Nachef C, Doll GM, Sergl HG (2001): Zur Wirksamkeit eines neuen myofunktionellen Trainingsgerätes „FaceFormer”. In: Tränkmann J, Lisson J (szerk.): Prävention und Frühbehandlung. Taufkirchen, 62–69. o. ISBN 3-00-008757-5.
  7. Herget A, Ohlendorf D, Berndsen K, Kopp S (2009): Die Face-Former-Therapie und die Auswirkungen auf die Haltung der Wirbelsäule. Poszter, a Német Fogszabályozási Társaság éves konferenciája.
  8. Berndsen K, Berndsen S (2023): FaceFormer-Therapie. Neurophysiologische Kausaltherapie bei CCDS. In: Langenhan J, Kopp S (szerk.): Zahnärztliche Schlafmedizin, Thieme, 285–302. o. DOI 10.1055/b-006-163270.
  9. Berndsen K, Berndsen S (2023): FaceFormer Trainings-Therapie. Manual zur Methodik. Saját kiadás (2. kiadás, 2024).
  10. Berndsen K (előkészületben): Trust the Triad. Fejezetek: triádikus mintaszabályozás és zárszó (bizonyítéki alap).
  11. További publikációk: isst-unna.de, List of scientific publications. Alapkutatási munkák linkekkel az „Alapok” részben.

Olvass tovább

Tudnivalók a témában

Az összes téma áttekintése

Hogyan tovább

Kezdjük

Készen állsz a tréningre?

Az ingyenes FaceFormer-app vezeti az alapgyakorlatokat, számol veled, és emlékeztet az egységekre. Ha szeretnéd, a terapeutakeresőben talált rendelő is elkísérhet.

A FaceFormer-tréning célja, hogy a légzés, a nyelés és a fej egyensúlya alapfunkciókat a szájzárással és a nyelv referenciahelyzetével ismét fiziológiásan beállítsa, és ezzel megteremtse annak előfeltételét, hogy a panaszok javulhassanak. Nem helyettesíti az orvosi kivizsgálást. A közeledben lévő terapeutákat a terapeutakeresőben.