Szakcikk – egyensúly
Szédülés és Ménière-betegségMi köze ehhez a középfülnek és a fej egyensúlyának
Minden forog, inog a talaj, a fejed mintha vattában lenne? Itt megtudod, milyen szédülésformák léteznek, mikor sürgősségi eset a szédülés, mi jellemzi a Ménière-betegséget, és miért tartozik véleményünk szerint a középfül és a fej egyensúlya is az egyensúlyérzékhez.
Ismerős?
Inog a talaj, és senki sem talál semmit?
Mi igaz rád?
Koppints arra, ami igaz rád.
A szédülésnek sok oka van, ezek közül néhány komoly. Az új, heves vagy tartós szédülés ezért orvosi kézbe tartozik. Ha a veszélyes okokat kizárták, véleményünk szerint érdemes a középfülre, a tarkóra és a fej egyensúlyára is ránézni. Ezek a funkciók edzhetők.
Mikor sürgősségi eset a szédülésMi köze ehhez a középfülnekA legfontosabbak röviden
- A szédülés gyakori. Egy német lakossági vizsgálatban csaknem minden negyedik felnőttnek volt közepes vagy erős szédülése az előző évben. Az okok az ártalmatlan helyzeti szédüléstől a stroke-ig terjednek.
- A bénulással, beszéd- vagy látászavarral, heves fejfájással vagy járásbizonytalansággal járó hirtelen szédülés sürgősségi eset. Ilyenkor hívd a 112-es segélyhívót.
- Az egyensúly a belső fülből, a tarkóból és a szemből érkező jelzésekből jön létre. Véleményünk szerint ebben szerepet játszik a középfül nyomáskiegyenlítése és a fej egyensúlya, és mindkettő a légzés, a nyelés és a fej egyensúlya alapfunkcióin múlik. Ha ezt a logikát követjük, a tréning megteremtheti annak feltételeit, hogy a szédülés javulhasson, amennyiben összefügg ezzel az összjátékkal.
Videó
Szédülés: felismerni az okokat, edzeni a funkciókat
Das Video lädt erst nach dem Klick. Dann werden Daten an YouTube (Google) übertragen.
Besorolás
Szédülés: gyakori, megterhelő, sokszor tisztázatlan
A körhinta után, túl gyors felálláskor vagy egy pohárral több után jelentkező szédülést szinte mindenki ismeri. Sokaknál azonban nem marad kivétel.
A szédülés nem önálló kórkép, hanem sok lehetséges okkal járó panasz. Az érintettek nagyon különbözőképpen írják le: forgó jellegű szédülésként, mint a körhintán, imbolygó szédülésként, mint egy hajón, rövid helyzeti szédülésként az ágyban megforduláskor, vagy kábultságként, amikor a fej mintha vattában lenne. Ez a leírás fontos a kivizsgáláshoz, mert minden forma más irányba mutat.
a felnőttek közül az elmúlt tizenkét hónapban közepes vagy erős szédülést tapasztalt, 4 869 németországi ember adatai alapján1
esetében a szédülés a belső fülben található egyensúlyszervből indult ki1
az egyensúlyszervből eredő szédüléssel élő érintettek közül olyan diagnózist nevezett meg, amely nem illett ehhez1
A szédülést tehát nem ritkán tévesen sorolják be. Ehhez jönnek azok az esetek, amelyekben a vizsgálatok semmi feltűnőt nem mutatnak.
Éppen ilyenkor érdemes az egyensúlyt rendszerként szemlélni. Ez az agy számítási teljesítménye, és ez többen múlik, mint a belső fülön.
Biztonság
Mikor sürgősségi eset a szédülés
A szédülésrohamok túlnyomó része nem veszélyes. Néhány azonban igen, és ezeket fel kell ismerned.
Habozás nélkül hívd a 112-es segélyhívót, ha a szédülés hirtelen jelentkezik, és az alábbi jelek egyike társul hozzá: az egyik testfél bénulása, gyengesége vagy zsibbadása, lecsüngő szájzug, elmosódott beszéd vagy szótalálási nehézség, kettőslátás vagy hirtelen látászavar, heves, szokatlan fejfájás, már nem tudsz biztosan állni vagy járni, kábultság egészen az eszméletvesztésig, mellkasi fájdalom vagy szívdobogás. Ezek stroke vagy szív- és érrendszeri zavar jelei lehetnek. Ne várd meg, hogy magától javul-e.
Segélyhívó: 112
Szédülés a fenti figyelmeztető jelek valamelyikével, első alkalommal jelentkező heves, tartós szédülés, amely mellett már nem tudsz járni, vagy fejre esés utáni szédülés.
Még aznap
Hirtelen romló hallás az egyik fülön, szédüléssel vagy anélkül. Hirtelen halláscsökkenéssel gyorsan fül-orr-gégészeti rendelőbe kell menni.
Mielőbbi kivizsgálás
Visszatérő rohamok, fülzúgással vagy fülnyomással járó szédülés, egy új gyógyszer után jelentkező vagy napokig tartó szédülés.
a 44 évnél idősebbek közül, akik egy amerikai lakossági vizsgálatban szédüléssel vagy járásbizonytalansággal kerültek a sürgősségi osztályra, stroke-ot vagy átmeneti agyi keringési zavart szenvedett el – 53 az 1 666-ból2
volt ez az arány, ha a szédülés semmilyen egyéb neurológiai jel nélkül jelentkezett2
A stroke tehát szédülésnél ritka, de előfordul, és általában kísérő jelek árulják el. Ezért figyelj arra, mi társul hozzá. Ha a veszélyes okokat kizárták, a kérdés már nem az, hogy veszélyes-e a szédülés, hanem az, hogy mi zavarja tartósan az egyensúlyodat.
Szédülésformák
A leggyakoribb formák áttekintése
A szédülés szó mögött nagyon különböző folyamatok rejlenek. A besorolás segít megtalálni a megfelelő kivizsgálást.
Jóindulatú helyzeti szédülés
Rövid, heves forgó jellegű szédülési rohamok lefekvéskor vagy az ágyban megforduláskor. Apró kristályok okozzák, amelyek egy félkörös ívjáratba kerültek.
Egy egyensúlyszerv kiesése
Hirtelen, napokig tartó forgó jellegű szédülés hányingerrel, gyakran egy fertőzés után. Ezt neuritis vestibularisnak nevezik. Orvosilag el kell különíteni a stroke-tól.
Ménière-betegség
Órákig tartó, visszatérő forgó jellegű szédülési rohamok, ehhez az egyik fülön ingadozó hallás, fülzúgás és nyomásérzés.
Centrális szédülés
A szédülés magában az agyban keletkezik, például keringési zavaroknál, vesztibuláris migrénnél vagy a kisagy betegségeinél.
Keringés és anyagcsere
Elsötétülés a szem előtt felálláskor, kábultság alacsony vérnyomásnál, alacsony vércukorszintnél, vérszegénységnél vagy gyógyszerek miatt.
Funkcionális szédülés
Tartós imbolygás vagy kábultság, erősebb álló helyzetben és nyugtalan környezetben. Szakkifejezéssel PPPD: az agy ragaszkodik egy riasztási állapothoz.
A vizsgálat során az orvosok különösen a rángó szemmozgásokra, a nystagmusra figyelnek. Ez elárulja, hogy a zavar az egyensúlyszervben, az idegben vagy az agyban van-e. Ha minden vizsgálat után sincs egyértelmű ok, a szédülés akkor sem képzelt. A zavar ilyenkor csak nem egyetlen, célzottan vizsgálható szervben rejlik.
Leginkább milyennek érzed a szédülésedet?
Egyensúly
Három érzék, egy számítás
Az agy nem látja közvetlenül, hol áll a tested a térben. Három forrásból számítja ki.
Belső fül
Az egyensúlyszerv a csiga mellett helyezkedik el. Három félkörös ívjárat jelzi a forgásokat, két kristályokat tartalmazó kis szerv pedig a dőlést és a gyorsulást. Együtt adják meg a fej helyzetét a gravitációhoz képest.
Tarkó
A felső nyaki gerinc izmaiban és ízületeiben lévő nyújtásérzékelők jelzik, hogyan áll a fej a törzsön.
Szem
A horizont, a függőleges élek és a járás közben elsuhanó környezet mutatják meg, hol van a világ a tekintethez képest.
Mint egy navigáció három helymeghatározással
Képzelj el egy navigációs készüléket, amely a helyzetét műholdból, kerékérzékelőből és iránytűből határozza meg. Ha mind egyezik, nyugodtan mutatja az utat. Ha az egyik forrás hibás értékeket ad, ugrál a nyíl. Hasonló a helyzet az egyensúllyal: a szédülés ilyenkor nem egy elromlott alkatrész miatt jön létre, hanem egymáshoz nem illő jelzések miatt.
Hogy a belső fül és a tarkó jelzéseit milyen szorosan számolja össze az agy, azt 2025-ben a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem egyik kutatócsoportja mutatta meg. A kisagy egyik területén az egyensúlyingerekre válaszoló idegsejtek többsége egyúttal a tarkóból érkező jelzéseket is feldolgozta. Amikor a kutatók megváltoztatták a fej törzshöz viszonyított helyzetét, ugyanezek a sejtek módosították válaszukat3. A mérések rhesusmajmoktól származnak. Az irány ennek ellenére világos: a fej helyzete beépül az egyensúly kiszámításába.
A szédülés véleményünk szerint gyakran ellentmondás az érzékek között, nem egyetlen szerv hibája.Ezért nem elég csak a fület vagy csak a tarkót megnézni. Az egyensúly közös teljesítmény.
Miért okoz hányingert a szédülés? Michel Treisman 1977-es hipotézise szerint az agytörzs hányásközpontja az egymásnak ellentmondó érzékszervi jelzéseket lehetséges mérgezésként értelmezi, mert sok idegméreg éppen ezt az összehangolást zavarja4. Tengeribetegségnél és sok szédülésformánál ez téves riasztás.
Ménière-betegség
Ménière-betegség: szédülés, fül és hallás a roham alatt
A Ménière-betegségben az egyensúly és a hallás találkozik. A rohamok gyakran előjel nélkül jönnek, és erősen meghatározzák a hétköznapokat.
2015 óta több nemzetközi szakmai társaság közös diagnosztikai kritériumai léteznek. Igazolt Ménière-betegséghez ismétlődő, forgó jellegű szédülési rohamoknak kell fellépniük, a mély és középső hangtartományt érintő belsőfül-eredetű nagyothallással együtt. Ehhez az érintett fülön változó panaszok társulnak: rosszabb hallás, fülzúgás vagy nyomás- és teltségérzés. Egy roham e kritériumok szerint 20 perc és 12 óra között tart5.
Ménière-beteg vett részt a német BEMED-vizsgálatban. Kilenc hónapon át két adagolásban betahisztint vagy placebót kaptak6
kevesebb rohamuk volt átlagosan a résztvevőknek a megfigyelési időszakban, mégpedig mindhárom csoportban. A csoportok között nem volt különbség6
Hátterében a belsőfül-folyadék pangását, az endolimfatikus hidropszt feltételezik, amelynek oka nem ismert. A BEMED-vizsgálat megmutatja, milyen nehéz megítélni a betegséget: a rohamok hatóanyag nélkül is ritkábbá váltak. A szerzők szerint a placebohatás, a természetes lefolyás és az ingadozások kezeletlen összehasonlító csoport nélkül nem választhatók szét.
Az alapfunkciók tréningje kombinálható fül-orr-gégészeti vagy neurológiai kezeléssel.
Középfül
Nyomáskiegyenlítés és egyensúly
A középfül és a belső fül fal fal mellett helyezkedik el. Ami a levegővel telt középfülben történik, az nem marad rejtve a folyadékkal telt belső fül előtt.
A középfül és a belső fül között két kis, hártyával lezárt nyílás található, az ovális és a kerek ablak. Ezeken keresztül jut a hang és a nyomásváltozás a belső fülbe. A középfület a fülkürt szellőzteti, amely nyeléskor röviden kinyílik. Erről bővebben a cikkben: Fülnyomás és nyomáskiegyenlítés.
Nyelés
A lágy szájpad megemelkedik, izmai szétnyitják a fülkürtöt.
Szellőzés
A levegő kiegyenlíti a nyomást az orrgarat és a középfül között.
Ablakok a belső fülhöz
Az ovális és a kerek ablak továbbítja a nyomáskülönbségeket a belső fül folyadékának.
Egyensúlyszerv
Ha a nyomás a két oldalon egyenlőtlenül változik, az egyensúlyszerv olyan jelzéseket küldhet, amelyek nem illenek a mozgáshoz.
a 63 tapasztalt sportbúvár közül ismerte a merüléskor fellépő nyomás okozta szédülést, az alternobarikus vertigót7
a búvárnők közül volt érintett, de csak 15 % a férfi búvárok közül. A szerzők búvárambulanciáján a nőknek gyakrabban voltak nehézségeik a nyomáskiegyenlítéssel7
Az alternobarikus vertigo akkor jön létre, ha a nyomás a két középfülben egyenlőtlenül változik. A nemen kívül csak egy dolog különböztette meg az érintetteket: a korábbi nehézségek a nyomáskiegyenlítéssel. Egy egyenlőtlenül szellőző középfül tehát zavarhatja az egyensúlyt.
A Ménière-betegségnél is vizsgálták a fülkürtöt. Malmőben egy kutatócsoport közvetlenül a középfülben mérte a nyomást. Az aktív Ménière-betegségben szenvedő 21 emberből 15 nem tudta nyeléssel kiegyenlíteni a mesterségesen létrehozott túlnyomást vagy vákuumot, a 20 egészséges résztvevő mindegyike igen8. A szerzők lehetségesnek tartják, hogy az ilyen nyomáseltérések befolyásolják a belsőfül-folyadékot, és ezáltal a panaszokat.
Mellette szól
Tokióban a vizsgált Ménière-betegek minden negyedikének zavart volt a fülkürtműködése, és a hallás összefüggött ennek mért értékeivel9.
Ellene szól
Egy régebbi, 341 esetet feldolgozó amerikai elemzésben a zavart fülkürtműködés nem volt gyakoribb, mint más eredetű belsőfül-nagyothallásnál10.
Nyomás kívülről
Azok az eszközök, amelyek dobhártyacsövön keresztül nyomásimpulzusokat juttatnak a középfülbe, egy öt vizsgálatot felölelő Cochrane-áttekintésben nem mutattak igazolt hasznot, az eszközzel a hallás valamivel rosszabb volt11.
Ez nem bizonyítja, hogy a gyenge szellőzés Ménière-rohamokat vált ki. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy a középfül és az egyensúly összefügg, és a jól működő nyomáskiegyenlítés nem mellékes kérdés. Véleményünk szerint nem abban van a kulcs, hogy kívülről juttassunk be nyomást. Hanem abban, hogy a test maga szellőztesse a középfülét, naponta sok száz-ezer nyeléssel.
Nyak és fej-egyensúly
A tarkó mint egyensúlyérzék
A nyakszirt és a felső nyaki gerinc közötti kis izmok nem csak tartják a fejet. Folyamatosan mérik, hogyan áll.
izomorsó jut izomgrammonként a nyakszirt alatti alsó ferde fejizomban. Az izomorsók beépített hosszmérők12
izomorsó jut grammonként a nagy csuklyásizomban, amelyet tarkófeszüléskor kitapintunk12
Ezek a rövid, mély tarkóizmok érzékelők, nem erőcsomagok. Jelzéseik az agytörzsben az egyensúlyszerv jelzéseivel együtt futnak össze.
Ha a fej tartósan előrecsúszik, például a képernyő előtt, ezeknek az izmoknak folyamatosan tartómunkát kell végezniük. Véleményünk szerint ilyenkor eltolódik az a nullpont, amelyből mérnek. A belső fül és a tarkó ekkor eltérő dolgokat jelez, és az agynak folyamatosan újra kell számolnia.
A fej előre vándorol
A képernyő előtt, a telefonnal, sokaknál már gyermekkor óta, együtt a szájlégzéssel.
A tarkóizmok tartósan tartanak
A nyakszirt alatti kis izmok a fej súlyával szemben dolgoznak.
A mérési pont eltolódik
Jelzéseik már nem illenek a belső fülből érkezőkhöz.
Az agy újraszámol
Amíg a tartalék elég, keveset veszel észre. Stressz vagy fertőzés esetén felborul.
Szédülés és bizonytalanság
Kábultság felálláskor, bizonytalanság sötétben, ingatag érzés járás közben.
A szakemberek cervikogén szédülésről beszélnek. Leírták, de önálló kórképként vitatott, mert hiányoznak az egységes kritériumok. Egy antwerpeni áttekintés 13 vizsgálatot értékelt 898 érintettel. A manuálterápia mérsékelten biztos evidencia mellett csökkentette a szédülést, a tarkó- és egyensúlypanaszokat, gyakorlatokkal kombinálva még erősebben, itt azonban nagyon bizonytalan evidencia mellett13. A tarkóról bővebben a cikkben: Tarkó és hát.
Ez a lánc a mi modellünk, nem egyéni esetre vonatkozó lelet. Ha a szédülés a belső fül eltérése nélkül is fennmarad, az ok véleményünk szerint általában nem egyedül a tarkóban rejlik, hanem a légzés, a nyelés és a fej egyensúlyának együttműködésében.
A triász
Légzés, nyelés és a fej egyensúlya: egy együttműködés
A szédülés ritkán jár egyedül. Sok érintett emellett fülzúgást, fülnyomást, tarkó- vagy állkapocspanaszokat is ismer.
Ezeket a panaszokat gyakran külön-külön kezelik: a fül-orr-gégészeten, a neurológián, a gyógytornán vagy a fogorvosnál. Véleményünk szerint sokuknak közös kiindulópontja van: a légzés, a nyelés és a fej egyensúlyának együttműködése.
A modellünkből származó ábra megmutatja, milyen szorosan kapcsolódik egymáshoz a tarkó, a száj és a garat, az orr és az idegrendszer. A szédülés itt a fülzúgás, az állkapocsízület és a tarkó mellett áll.
Légzés
Zárt ajkakkal végzett orrlégzésnél levegő áramlik át az orrgaraton, ahol a fülkürt beszájadzik. Szájlégzésnél a nyelv lesüllyed, és a fej gyakran előrecsúszik.
Nyelés
A nyelv referenciahelyzetéből, rövid fogkontaktussal végzett helyes nyelés erőteljesen megemeli a lágyszájpadot, és lehetőséget ad a fülkürtnek a kinyílásra.
Fej-egyensúly
Ha a fej kiegyensúlyozottan áll a gerinc fölött, a tarkóizmok érzékelőként dolgoznak, nem állandó tartóként, és a belső fül és a tarkó egybehangzó jelzéseket ad.
Az agytörzsben is közel vannak egymáshoz ezek a funkciók. Patkányoknál az egyensúlymagok idegsejtjei közvetlenül egy olyan átkapcsolómagba futnak, amely a légzés, a szívverés és a vérnyomás szabályozásában is részt vesz14. Aki megváltoztat egy funkciót, a többit is megváltoztatja vele. Ezért edzzük őket együtt.
Bővebben a nyelv referenciahelyzetéről, a nyelésről és a bolygóidegről.
Kezelések
Mit kínál az orvostudomány
Sok szédülésformára léteznek hatékony kezelések. Feltűnő, milyen jól teljesítenek ezek között az aktív eljárások.
a kezeltek közül lett panaszmentes helyzeti szédülésnél az Epley-manőver után, szemben a placebokezelés utáni 21 %-kal, öt vizsgálatban, 273 személlyel15
volt ugyanezen Cochrane-áttekintés szerint a kezelés utáni visszaesési arány15
Az Epley-manőver során a fejet meghatározott sorrendben különböző helyzetekbe hozzák, hogy az eltévedt kristályok ismét elhagyják a félkörös ívjáratot. A visszaesési arány azonban azt is mutatja: a manőver eltávolítja a kristályokat. Arra, hogy miért válnak le, nem ad választ.
Az egyensúlytréningről, a vesztibuláris rehabilitációról létezik egy Cochrane-áttekintés 39 vizsgálattal és 2 441 olyan emberrel, akiknek egyoldali egyensúlyszervi zavaruk volt. A gyakorlatok a kezelés hiányához képest egyértelműen csökkentették a szédülést, mellékhatásokról nem számoltak be16. Az agy újra meg tudja tanulni a megzavart egyensúlyszámítást, ha kihívás elé állítják.
A tünet tompítása
- Szédülés és hányinger elleni gyógyszerek az akut szakaszban
- Vérkeringést serkentő vagy növényi szerek
- Szerek a Ménière-rohamok megelőzésére
A funkció edzése
- Repozíciós manőverek helyzeti szédülésnél
- Egyensúlytréning egy egyensúlyszerv kiesése után
- A tarkó és a fej egyensúlyának aktív bevonása
- A légzés, a nyelés és a fej egyensúlyának gyakorlása közös mintaként
A szédülés és hányinger elleni gyógyszerek, főként az antihisztaminok és az antikolinerg szerek, a tünetet tompítják, és az akut szakaszra valók. Az okon nem változtatnak, és ahelyett hogy elősegítenék, késleltethetik az agy kompenzációját17. Ezért nem tartós kísérők. Az egyensúlytréning sok formánál az az út, amelyet az agy maga tanul meg. Az orvos által felírt szereket közben ne hagyd abba saját döntésből.
Ezek a vizsgálatok nem a FaceFormert vizsgálják. Azt az elvet azonban megmutatják, amelyen a mi megközelítésünk is alapul: az egyensúly tanulásra képes, és a pontosan ismételt tréning megváltoztatja. Saját vizsgálatainkat a Vizsgálatok és tudomány oldalon értékeljük.
Tréning
A fej egyensúlyának és a nyelésnek a tréningje
Megközelítésünk ott kapcsolódik be, ahol a légzés, a nyelés és a fej egyensúlya találkozik, nem pedig egyetlen tünetnél.
A tréning véleményünk szerint azoknál a mechanizmusoknál kezdődik, amelyek a középfül szellőzését és nyomáskiegyenlítését vezérlik: a nyelésnél, a lágy szájpadnál, az orrlégzésnél és a fej egyensúlyánál. Ha ezt a logikát követjük, megteremtheti annak feltételeit, hogy a szédülés és a fülnyomás javulhasson, amennyiben összefüggnek ezzel az összjátékkal. Kitartónak kell lenni, megérheti.
A FaceFormer-tréningben a FaceFormer a szájelőcsarnokban, az ajkak mögött és a fogak előtt fekszik. Az alapgyakorlatban az ajkaiddal tartod, a nyelved a referenciahelyzetében a szájpadon fekszik, orron át lélegzel, röviden ráharapsz és nyelsz. Így egyetlen folyamatban gyakorolod az orrlégzést, az erőteljes, a lágyszájpadot megemelő nyelést és az egyenes fej-egyensúlyt.
A film a 8. modul fej-egyensúly rotációját mutatja. Ez az alaptréninghez adódik hozzá, a 9. modulban a légzéssel kiegészítve, legjobb egy kezelőhellyel egyeztetve.
Inkább lassan, mint messzire
A fejedet egyenletesen és lendület nélkül fordítsd. Ha forgatás közben megszédülsz, fordíts lassabban és kevésbé messzire. Ha az érzés tartósan fennáll, szakítsd meg a gyakorlatot.
Roham alatt ne
Akut szédülési vagy Ménière-roham alatt nem edzel. Akkor kapcsolódsz be újra, amikor a roham lecsengett.
A nyomásgyakorlatokat egyeztesd
A 11. modulban szereplő AirFlip a garatban létrehozott nyomásváltozásokkal dolgozik. Ménière-betegség esetén, hirtelen halláscsökkenés után vagy dobhártyacsővel előtte beszéld meg a fül-orr-gégészeti rendelőddel.
- Az 1. naptól
Alapgyakorlat
Naponta háromszor néhány perc a FaceFormer ZERO-val, az ingyenes alkalmazás vezetésével.
- Körülbelül a 3. héttől
Húzógyakorlat és éjszaka
Hozzájön a húzógyakorlat. Éjszaka a ZERO-t viseled, amint az alapgyakorlat jól megy.
- Néhány hét után
Váltás a ONE-ra
Napközben a FaceFormer ONE-nal edzel. Ugyanakkora és ugyanolyan formájú, mint a ZERO, csak keményebb anyagból.
- Ha az alaptréning már jól megy
Fej-egyensúly-rotáció
Hozzájön a 8. modul, később a 9. modul a légzéssel.
- Hónapokon át
A minta magától működik
Amíg az új folyamatok gondolkodás nélkül működnek, a gyakorlati kézikönyv hat–tizenkét hónappal számol.
A tréning nem helyettesíti a szédülésed kivizsgálását. Ha hajlamos vagy a szédülésre, kezdetben ülve gyakorolj. Az összes modult megtalálod a gyakorlóoldalakon, a terápia menetéről és időtartamáról pedig külön oldalon olvashatsz bővebben.
Kérdések
Gyakran kérdezik
Mi válthat ki szédülést?
Leválott kristályok az egyensúlyszervben, az egyensúlyideg gyulladása, Ménière-betegség, keringési zavarok, migrén, alacsony vérnyomás, gyógyszerek, vagy tartós ellentmondás a belső fül, a tarkó és a szem jelzései között. Hogy melyik forma áll fenn, azt az orvosi vizsgálat tisztázza. Tisztázatlan szédülés esetén véleményünk szerint érdemes a középfülre, a tarkóra és a fej egyensúlyára is ránézni.
Mikor veszélyes a szédülés?
Ha hirtelen jelentkezik, és figyelmeztető jelek társulnak hozzá: az egyik testfél bénulása vagy zsibbadása, lecsüngő szájzug, beszéd- vagy látászavar, heves fejfájás, képtelenség állni vagy járni, mellkasi fájdalom vagy tudatzavar. Ilyenkor habozás nélkül hívd a 112-es segélyhívót. Az egyik fülön hirtelen romló hallással még aznap fül-orr-gégészeti rendelőbe kell menni.
Mi a Ménière-betegség?
A belső fül betegsége, visszatérő, 20 perctől 12 óráig tartó forgó jellegű szédülési rohamokkal. Ehhez az egyik fülön ingadozó hallás, fülzúgás és nyomásérzés társul. Hátterében a belsőfül-folyadék pangását feltételezik, amelynek oka nem ismert. A diagnózist a fül-orr-gégészeti rendelő állítja fel.
Eredhet a szédülés a tarkóból?
A mély tarkóizmok sűrűn tele vannak érzékelőkkel, jelzéseik beépülnek az egyensúly kiszámításába. Ezt cervikogén szédülésnek nevezik, amelyet leírtak, de nem egységesen definiálnak. Előtte ki kell zárni az egyéb okokat.
Segítenek a gyógyszerek a szédülés ellen?
Tompítják a szédülést és a hányingert, és az akut szakaszra valók. Az okon nem változtatnak. Az egyensúlyszervet tompító szerek, főként az antihisztaminok és az antikolinerg szerek ráadásul késleltethetik az agy alkalmazkodását. Ezért nem tartós kísérők. Hosszú távon az agy tréning révén tanulja meg, hogyan állítsa be újra a zavart egyensúlyszámítást.
Milyen gyakorlatok segítenek szédülés esetén?
Ez a formától függ: helyzeti szédülésnél repozíciós manőverek, egy egyensúlyszerv kiesése után egyensúlytréning, mindkettő orvosi diagnózis után. A FaceFormer-tréningben a légzést, a nyelést és a fej egyensúlyát egyetlen folyamatban gyakorlod, ehhez jön a 8. modul fej-egyensúly rotációja. Hogy milyen gyorsan változik valami, az eltérő.
Végezhetem a FaceFormer-tréninget Ménière-betegséggel?
Az alapfunkciók tréningje kombinálható a fül-orr-gégészeti kezeléssel. Roham alatt tarts szünetet. A 11. modulban szereplő, nyomásváltozással dolgozó AirFlip használatát előtte beszéld meg a fül-orr-gégészeti rendelőddel. A felírt gyógyszereket ne hagyd abba saját döntésből.
Bővebben a témáról
További cikkek a tudástárból
Hogyan tovább
Források
- Neuhauser HK, Radtke A, von Brevern M, Lezius F, Feldmann M, Lempert T (2008). Burden of dizziness and vertigo in the community. Archives of Internal Medicine 168(19):2118-2124. PMID 18955641. Forrás
- Kerber KA, Brown DL, Lisabeth LD, Smith MA, Morgenstern LB (2006). Stroke among patients with dizziness, vertigo, and imbalance in the emergency department: a population-based study. Stroke 37(10):2484-2487. PMID 16946161. Forrás
- Mildren RL, Gómez LJ, Cullen KE (2025). Convergence of vestibular and proprioceptive signals in the cerebellar nodulus/uvula enhances the encoding of self-motion in primates. Current Biology 35(3):468-482.e3. PMID 39793564. Forrás
- Treisman M (1977). Motion sickness: an evolutionary hypothesis. Science 197(4302):493-495. PMID 301659. Forrás
- Lopez-Escamez JA, Carey J, Chung WH, Goebel JA, Magnusson M, Mandalà M, Newman-Toker DE, Strupp M, Suzuki M, Trabalzini F, Bisdorff A (2015). Diagnostic criteria for Menière’s disease. Journal of Vestibular Research 25(1):1-7. PMID 25882471. Forrás
- Adrion C, Fischer CS, Wagner J, Gürkov R, Mansmann U, Strupp M; BEMED Study Group (2016). Efficacy and safety of betahistine treatment in patients with Meniere’s disease: primary results of a long term, multicentre, double blind, randomised, placebo controlled, dose defining trial (BEMED trial). BMJ 352:h6816. PMID 26797774. Forrás
- Klingmann C, Knauth M, Praetorius M, Plinkert PK (2006). Alternobaric vertigo: really a hazard? Otology and Neurotology 27(8):1120-1125. PMID 17130801. Forrás
- Brattmo M, Tideholm B, Carlborg B (2012). Inadequate opening capacity of the eustachian tube in Meniere’s disease. Acta Oto-Laryngologica 132(3):255-260. PMID 22201512. Forrás
- Kitajima N, Watanabe Y, Suzuki M (2011). Eustachian tube function in patients with Meniere’s disease. Auris Nasus Larynx 38(2):215-219. PMID 21036498. Forrás
- Forquer BD, Brackmann DE (1980). Eustachian tube dysfunction and Meniere’s disease: a report of 341 cases. American Journal of Otology 1(3):160-162. PMID 7457579. Forrás
- van Sonsbeek S, Pullens B, van Benthem PP (2015). Positive pressure therapy for Ménière’s disease or syndrome. Cochrane Database of Systematic Reviews 2015(3):CD008419. PMID 25756795. Forrás
- Sung YH (2022). Suboccipital Muscles, Forward Head Posture, and Cervicogenic Dizziness. Medicina (Kaunas) 58(12):1791. PMID 36556992. Forrás
- De Vestel C, Vereeck L, Reid SA, Van Rompaey V, Lemmens J, De Hertogh W (2022). Systematic review and meta-analysis of the therapeutic management of patients with cervicogenic dizziness. Journal of Manual and Manipulative Therapy 30(5):273-283. PMID 35383538. Forrás
- Gagliuso AH, Chapman EK, Martinelli GP, Holstein GR (2019). Vestibular neurons with direct projections to the solitary nucleus in the rat. Journal of Neurophysiology 122(2):512-524. PMID 31166818. Forrás
- Hilton MP, Pinder DK (2014). The Epley (canalith repositioning) manoeuvre for benign paroxysmal positional vertigo. Cochrane Database of Systematic Reviews 2014(12):CD003162. PMID 25485940. Forrás
- McDonnell MN, Hillier SL (2015). Vestibular rehabilitation for unilateral peripheral vestibular dysfunction. Cochrane Database of Systematic Reviews 1:CD005397. PMID 25581507. Forrás
- Rascol O, Hain TC, Brefel C, Benazet M, Clanet M, Montastruc JL (1995). Antivertigo medications and drug-induced vertigo. A pharmacological review. Drugs 50(5):777-791. PMID 8586026. Forrás
Kezdjük
Készen állsz a tréningre?
Az ingyenes FaceFormer-app vezeti az alapgyakorlatokat, számol veled, és emlékeztet az egységekre. Ha szeretnéd, a terapeutakeresőben talált rendelő is elkísérhet.
FaceFormer ZERO + ONE
Mindkét anyagkeménység a kezdéshez, nappalra és éjszakára. A szett felnőtteknek.
FaceFormer ZERO
A puhább FaceFormer a kezdéshez, gyerekeknek és éjszakára.
FaceFormer ZERO gyerekszett
ZERO higiéniai dobozzal, plüsstáskával és sikerkönyvvel pecséttel.
A FaceFormer-tréning célja, hogy a légzés, a nyelés és a fej egyensúlya alapfunkciókat a szájzárással és a nyelv referenciahelyzetével ismét fiziológiásan beállítsa, és ezzel megteremtse annak előfeltételét, hogy a panaszok javulhassanak. Nem helyettesíti az orvosi kivizsgálást. A közeledben lévő terapeutákat a terapeutakeresőben.
